Az Európai Unió és az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia közös magatartási kódexén dolgozik a növekvő adatvédelem és az állampolgári jogok aggodalmai közepette

Az Európai Unió és az Egyesült Államok szerdán közölte, hogy megteszi soon kiadnak egy önkéntes magatartási kódexet a mesterséges intelligenciáról, abban a reményben, hogy közös normákat alakítanak ki a demokráciák között, miközben Kína gyorsan fejlődik.

Mind a politikai, mind a technológiai iparág vezetői figyelmeztettek a mesterséges intelligencia növekedésével párhuzamosan növekvő kockázatokra, amelyek széles körű hatással lehetnek a magánéletre és más polgári szabadságjogokra.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az EU tisztviselőivel folytatott svédországi megbeszéléseit követően azt mondta újságíróknak, hogy a nyugati partnerek „nagy sürgősséget” éreznek a cselekvésre, és felkérik a „hasonlóan gondolkodó országokat”, hogy csatlakozzanak az önkéntes magatartási kódexhez.

„Majdnem mindig hiányosságok vannak, amikor új technológiák jelennek meg” – mondta Blinken, „időbe telik a kormányoknak és az intézményeknek, hogy rájöjjenek, hogyan hozzanak törvényt vagy szabályozzák”.

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke hozzátette, hogy a tervezetet „heteken belül” terjesztik elő.

„Úgy gondoljuk, nagyon fontos, hogy a polgárok láthassák, hogy a demokráciák eredményesek” – mondta.

Reményének adott hangot, „hogy ezt a lehető legszélesebb körben meg tudjuk tenni – kanadai, egyesült királyságbeli, japán és indiai barátainkkal, a lehető legtöbbet bevonva a fedélzetre”.

Sam Altman, akinek az OpenAI cége létrehozta a népszerű ChatGPT botot, részt vett az EU és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsának megbeszélésein, amelynek idén az észak-svédországi Lulea városában tartottak.

A fórumot 2021-ben hozták létre, hogy megpróbálja enyhíteni a kereskedelmi súrlódásokat Donald Trump viharos amerikai elnöksége után, de azóta nagyrészt a mesterséges intelligenciára összpontosít.

A Fehér Ház és az Európai Bizottság közös nyilatkozatában a két fél a mesterséges intelligencia „transzformatív technológiájának nevezte, amely nagy ígéretekkel kecsegtet népünk számára, és lehetőséget kínál a jólét és a méltányosság növelésére”.

„De ahhoz, hogy megragadhassuk az általa kínált lehetőségeket, mérsékelnünk kell a kockázatait” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a két oldal szakértői „a mesterségesintelligencia-szabványok és a megbízható mesterségesintelligencia- és kockázatkezeléshez szükséges eszközök terén való együttműködésen fognak dolgozni”.

Azt is megvitatták, hogyan lehet együtt dolgozni a hatodik generációs mobiltechnológián, amely területen az európaiak korán vezető szerepet vállaltak.

Kína aggódik

Az EU haladt a világ első mesterséges intelligencia-szabályozásán, amely betiltaná a biometrikus megfigyelést és biztosítaná a technológiák emberi ellenőrzését, bár a szabályok legkorábban 2025 előtt lépnének hatályba.

Kína is tárgyalt a szabályozásokról, de a nyugati hatalmak attól tartanak, hogy Peking a területen egyre növekvő képességeivel és a többi tekintélyelvű országba irányuló exportra való hajlandóságával hatékonyan globális normákat állíthat fel.

Míg az Európai Unióban Kínával kapcsolatos aggodalmak nőttek, a blokk egészének még nem kell olyan határozott álláspontra helyezkednie, mint az Egyesült Államoknak, mivel a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök egy jelentős üzleti delegációt vezetett a világ második legnagyobb gazdaságához.

Blinken azonban lekicsinyelte az Egyesült Államok és az európai álláspontok közötti különbségeket Kínával kapcsolatban, mondván, hogy „egyikünk sem keres hidegháborút”.

"Éppen ellenkezőleg, mindannyian profitálunk a Kínával folytatott kereskedelemből és befektetésekből, de a szétválasztással szemben mi a kockázatmentesítésre összpontosítunk" - mondta.

Az AI növekvő csodája

Az Egyesült Államok nem tett komoly erőfeszítéseket a mesterséges intelligencia megfékezésére annak ellenére, hogy egyre több szabályozásra van szükség, többek között a technológiai iparban is.

A technológiai vezetők, köztük Altman, keddi közös közleményükben arra figyelmeztettek, hogy az AI szabályozás nélkül veszélybe sodorhatja a világot.

„A mesterséges intelligencia okozta kihalás kockázatának mérséklésének globális prioritásnak kell lennie más társadalmi szintű kockázatok mellett, mint például a világjárványok és a nukleáris háború” – írták.

A ChatGPT tavaly év végén került a reflektorfénybe, mivel bebizonyította, hogy minimális bevitellel képes esszéket, verseket és beszélgetéseket generálni.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerdán beszédet tartott a parlamentben, részben a ChatGPT által írt beszédet remélve, hogy bemutassa az MI erősségeit és kockázatait.

„Még ha nem is mindig találta a szöget a fején, mind a kormány munkaprogramjának részleteit, mind az írásjeleket illetően… egyszerre lenyűgöző és félelmetes, hogy mire képes” – mondta.

A nagy technológiai cégeket képviselő Számítástechnikai és Kommunikációs Ipari Szövetség közleményben üdvözölte a svédországi találkozón az AI-val kapcsolatos „fokozott, határozott transzatlanti elkötelezettséget”.

De megismételte, hogy ellenzi a külföldi technológiai vállalatok elleni uniós díjakat vagy fellépéseket.

(Ezt a történetet nem az NDTV munkatársai szerkesztették, és automatikusan generálják egy szindikált hírfolyamból.)